Egy ismerősöm, aki a vendéglátás minden apró kis pokolbeli bugyrát megjárta már nem csak a szakmában volt jártas, de a meggyőzés művészetében is otthonosan mozgott.
Vendég: Pincér, ez a kávé szörny, hogy nem lehet jól csinálni egy ilyen egyszerű kávét?
Pincér: Asszonyom – szólt a vendéghez a már 30 éve vendéglátásban dolgozó felszolgáló. A Challenger rakétát profi mérnökök tervezték, kilövése után 3 perccel mégis felrobbant. Hibáztak, ki vagyok én, hogy ne engedjem meg magamnak azt, hogy hibázzak?

Italozó helyiségben ét jó állású pincér barátom dolgozott, nagy tömeg volt, de vitték a platzot. Pultba blokkok tömkelege, érkezési sorrendjük már-már visszakövethetetlen. A nagy sürgés forgás közepette:
Vendég: Kérhetnék egy koffein mentes latte macchiatot?
Pultos:  Oooh, már csinálom is!

Szállodában megszálló kedves vendég, orosz nemzetiségű leszólítja a kedves felszolgáló kisasszonyt.
Vendég: - elmondta mit szeretne, mivel hogyan, persze az anyanyelvén előadott ott egy fél órás előadást
Pincérnő: Moment, Kollega
Kollega: Miután ő is meg hallgatta a történetet csak annyit mondott, hogy – Két cola-t kért.

Kis forgalmi nap volt, egyszer csak betoppan egy vendég az édes anyával. Miután bejöttek:
Férfi: Jó napot kívánok! Enni szeretnénk, mit tud ajánlani?
Én: Kis idő múlva mire értelmeztem az infót áradatot ajánlottam neki egy asztalt.

Tudni illik, hogy a vendég nem minden esetbe tud figyelni mindenre. Éppenséggel laptopozott és itta a kávéját, majd az szemmel láthatólag elfogyott
Kollegina: Szabad lesz elvinnem a csészét?
Vendég: ŐŐŐ, igen….. VÁRJON – majd belenézett a csészébe. Ó bocsánat elfelejtettem, hogy megittam.

Kollégák közti vérszívás sokszor aranyat ér. Egyszerűen ki lehet hagyni, de nem érdemes Nagy pezsgő bontás közepette:
Egyik: Baszki… és mibe töltsem nekik?
Másik: Próbáld a kávés bögrét.

További kis csipkelődések, csak mert szeretjük egymást:
Én: Na, sziasztok, jó éjt mindenkinek.
Kolléga: Csá, holnap jössz?
Én: Aha érkezem.
Kolléga: Oooh a rohadt életbe…