Kávé! Napjainkban igen ismert fogalom. A mindennapi életben nagyon nagy szerepet tölt be és megannyi vendéglátóhelyen is értékesítésre kerül. Vannak, akik szeretik és fogyasztják, de vannak, akik eme ital nélkül is remekül élik az életüket.

Térjünk rá a tényekre! Kutatások alátámasztották, hogy Magyarországon a 15. életévét már betöltöttektől számítva a fogyasztási mérce a 70%-ot is elérheti. Átlagosan egy ember kicsiny kis országunkban egy év alatt 3-4 kg kávét fogyaszt el. Besorolás szerint ezzel az eredménnyel csak az 51. helyen helyezkedünk el. No, de akkor mégis melyik az első ország e téren?

A világ legnagyobb kávétermelője az amerikai kontinensen azon belül Brazíliában található. Ó igen, azt gondolná az ember, hogy ha olyan nagy termelők, akkor biztosan ők azok, akik nagymértékben fogyasztják is. De nem ám. Ugyanis hiába kiemelkedő a teljesítményük, ígyis csak a 24. helyet tudhatják magukénak.

Most, hogy kellően felkeltettem a kedves olvasó figyelmét leírom, hogy a prímet Észak-Európában kell keresni. Mindegyik országban igen magas a kávéfogyasztás, de a legmagasabb Finnországban. A minősége nem igazán kiváló (tisztelet a kivételnek, mert vannak, olyan kávézók, amelyek szembemennek a hagyományokkal és minőségi kávét állítanak elő) és nem is találni minden egyes utcasarkon kávézót. Leggyakoribb kávéjuk a hosszú kávé. És itt van a kutya elásva.

Mitől hosszú kávé a hosszú kávé?

A hosszú kávé vagy másik nevén „Espresso Lungo” egy klasszikus olasz kávé. Összetétele nagyon egyszerű és közismert, hiszen közkedveltsége miatt a kávé italok közül nagy számban fogyasztják a megannyi kávé alapú ital mellett. Az espresso Lungo nem más, mint espresso kávé (25 ml) és forró víz (50-70 ml) elegye.

Nos, ezt a kávét többféleképpen el lehet készíteni, de általában három esetet használnak. Vendéglátói tapasztalataimnak köszönhetően mindhárom móddal találkoztam. Az egyik, amikor sietős a dolog vagy a „jó’ van az úgy” élethelyzet adódik, ugyanis ilyenkor lefőzésre kerül a 25 ml espresso és mehet rá a forró víz. A másik megoldás, amikor a már kávés pohárban lévő forró vízre engedjük rá az espressonkat és végül a harmadik (és most nyers leszek) nincs háttér tudása a kávét illetően, és ha hosszú kávé, akkor nyomjuk meg kétszer az espresso gombot, mert az akkor úgy már hosszan folyik. Ez utóbbitól óva intek minden kedves olvasót. Még szerencse, hogy nincs fokozva, mert a végtelenségig nyomkodnák a presso gombot és így elkészülne a giga hosszú kávé. Komolyra fordítva a szót, ez a verzió a legeslegrosszabb.

Hogy készül a jó hosszú kávé?

A fentiekben említettek közül csak az első kettőt vegyük számba. Mivel a harmadik verzió nemhogy gusztustalan, de nem is megengedett. Miszerint a kávét csak egyszer szabad lefőzni és azt fogyasztani, a második lefőzés (ugyanazon zacc) esetén már valamivel világosabb italt kapunk, de az élvezeti értékét már nagyban rontja annak lefőzése, harmadszori vagy többszöri lefőzéskor, már szinte nem is beszélhetünk kávéról. Tehát a KÁVÉT CSAK EGYSZER főzzünk le. Akkor a maradék kettő közül, vajon melyik a helyes?

A legjobb módja, ha a már csészében lévő forró vízre töltjük az elkészült kávénkat, mert így nem tesz kárt az ital minőségében. A másik esetben a kávéra töltött forró víz megrongálja a presso szerkezetét és rontja annak élvezeti értékét.

Mitől lehetne még jobb?

Mint, azt már a fentiekben is írtam a Lungo egyik alkotó része az espresso. A presso elkészítése viszont függ a kávébabok pörkölésétől, az őrlés finomságától, a tömörítéstől és a nyomástól. Az őrlésnél leginkább finomra őrölt kávészemek kapnak jelentős szerepet. Ezzel ellentétben, ha igazán jó hosszú kávét szeretnénk letenni az asztalra, akkor válasszunk valamivel durvább örülésű kávébabok közül, mivel a Lungonak más íz világot kell képviselnie, ami az iménti őrlésnek köszönhetően tökéletesen átjön, valamint a már megszokott 25 ml helyett minimum 30 ml-re van szükség.

Köszönöm, hogy velem tartott és remélem sikerült bővítenem tudástárát az általam rendszerezett adatok segítségével.